A kövek mesélnek

A kövek mesélnek,

Feledjem miért vagyok?

A kövek mesélnek,

Testembe ráncot tépve

Kigombolom életem kabátját,

Sorsom cérnájával foltozom

Lelkem salakban játszó

Szelvénymonológom színdarabját,

A kövek mesélnek,

Feledjem hol vagyok?

A kövek mesélnek,

Elmémbe szilánkot vésve

Vonszolom hitem koloncát,

Hátamra vetve sajnálkozó

Tekintet nélküli bábként

Vicsorgó alakok mocskát,

A kövek mesélnek,

Feledjem mi vagyok?

A kövek mesélnek,

Arcom tükrébe festve

Rajzolom íriszem szomját,

Vásznamon félelmem korgó

Étvágya feszül keresztbe

Acsargó tűmosoly jellemvilágán, 

A kövek mesélnek,

Feledjem úton vagyok?

A kövek mesélnek,

Céltalan létem vesztve

Hajszolom önképem hibáját,

Vállalom húsomba maró italom fintorgó

Aszfaltízű becsületét lenyelve

Háborgón kacagó patakfolyását,

A kövek mesélnek,

Feledjem ki vagyok?

A kövek mesélnek,

Feledjem ember vagyok?

"Takó Tibor"

Bennem vágy a hang

Bennem vágy a hang,

Könnycseppbe hasadt

Megfagyott sóhaj

Kopog fülemben,

Üvegujjak szúrnak,

Dobhártyám vérben

Lüktető tégláin át

Zenét sikoltva csendbe,

Kirakatot rendezett

Arcom tavába,

Sáncot vágva barázdáimon

Ritmust rugdos ütemben,

Bennem vágy a hang,

Öltönyt veszek Plakátnak, 

Jelent hirdetve

Élek zölden szemekben,

A négyzet görbe látomás,

Kockát dob a sors

Gurulva, lelkem húrba

Feszítve penget reményt, legyőzve,

Illat öröm kúszik,

Ajándékot ásít ajkakra

Egy elejtett dallam,

Mosolyízűn táncol a szeretet.

Bennem vágy a hang,

Hallgass, hallak magamban.

"Takó Tibor