A félelem megöl minden vágyat,
Börtönnek érzem hétköznapi
Létem a külvilágban,
Védtelen testem lázad,
Ösztönöm álmokat ébreszt
Éhező mosolyt kínálva,
Fogd meg a kezem,
Nyiss ablakot remegő
Sorsom elkékült egére,
Suttogj szeretetet,
Fényt, csókot,
Igézetet oltva lelkem
Eldugott szekrényébe,
Arcomba lehelj forró párát,
Vak szenvedélyt,
Ragyogj rám szivárványt.
"Takó Tibor"
