Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor lelkem hiánya értem rí,
Tested rezdülése tisztán
Remegve pezsdül
Gyengéd érintés után,
Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor szavam elnyelte a sír,
Hangom nem súg dallamos
Sorokat füledbe
Vidáman balzsamost,
Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor testem mozdulatlan bír,
Fagyott álom cédulával
tapad homlokomra, meredt kézzel
Betakar hajnali hullámpapírral,
Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor elméd messzire repít,
Széthagyott illatok
Párnán pihenve
Emléket idézve illanok,
Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor arcodon újul a pír,
Ölelő magány mélyeszt
Karmokat vörös húsba
Éles talánnyal ijeszt,
Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor lelked egyre hív,
Teljes életre ébredve
Forró vágyad éget
Szeretetre éhezve.
Majd, akkor sírj, akkor írj,
Mikor lelkem hiánya értem rí,
Szivárványon sétálva
Szerelemre nyílsz.
"Takó Tibor"
