Vörös avarban bolyongva kereslek,
Nem futok versenyt az idővel,
Fák alatt vacogva lombok ölelnek,
Nem susog fülembe csendjével,
Ködös szavakban zsongva érintlek,
Nem zuhog könnyezve erénnyel,
Füstös álmokban borzongva remeglek,
Nem zeng már szívemben zenével,
Gödrös utakon szaladva űzlek,
Nem rezzen elmémben színével,
Bűvös vásznon újra festlek,
Nem rebben kezembe, kezével.
"Takó Tibor"
