Visszaint egy sárga árny a falon,
Csak egy lámpafény néma
Hajnali játéka vagyok,
Képzelt, vonagló, tüzelő hideg
Fon elvetélt álmot,
Ébredéssel cáfol a reggel,
Tegnaptól feslett gondolattal
Járom skiccektől hézagos
Festetlenül végtelen utam,
Konvenció nélküli filmszalag,
Átsuhan kockánként, összegzett
Gyötört, repedt teória,
Jég veti meg ágyam,
Nem játszom a holnapot,
Felkelek, megélek minden napot,
Szitán mosom édesen hintett
Éretlen érzelmek morzsáit,
Tekintetbe pergő szavakat hiszem,
Elkapok egy veszett szempárt,
Keresztbe tördelem mosolyát,
Bronzvörös pírban les rám,
Áthatol esőszikra függönyén,
Tűz e test, ösztönfénye lebeg,
Szivárványhitem, tenyerén.
"Takó Tibor"
