Eltévedve

Üres padok áznak sápadt fák alatt,

Kietlen úton rongyos árny suhan,

Fagyos eső mossa sárga homok illatát,

Meztelen fal suttogja ruhátlan múltam,

Nehéz léptekkel reszketve inal álmosan,

Kopott cipőben, sekélybe foszlott erély,

Lenéző tekintetek fénytelen ingoványa,

Sárban tükrözi önképét zokogó remény.

Soványan ásít, foltos, loboncos kutya,

Álnok sóhaj keríti csukódó masszív rácsom,

Vacsorát vonyít, csontos, fogatlan pofa,

Maszatos viasz pecsételi ragacsos zsákom,

Becstelen vágy őrli, hiún, emésztő sorsomat,

Egy korty esélytől eltévedve részegen,

Kínok nélkül nem lehetsz védtelen áldozat,

Éjszaka, sajtszagú, tolvaj vigyora ébreszt. 

"Takó Tibor"

Valentin nap

"Takó Tibor"

Kérdés?

A válaszok kérdéseket vetnek fel. Viszont, ha nincsenek kérdések, akkor mire válaszoljak? :)

Egyik kezemben tartok egy könnyed olvasmányú ponyvaregényt, a másikban pedig egy komolyabb hangvételű klasszikus könyvet. Megítélhető vagyok ez alapján? Mindkettőt kedvelem, mindkettő kikapcsol, mindkettő szórakoztat a maga módján. A felületesség csalóka lehet azok számára, akik csak egy borítót látnak, és nem lapoznak tovább, mindig akad egy mondat, ami az ember arcába ordít, függetlenül attól mi az olvasmány. Egy csomagolás sosem mérvadó, akár dekoratív, akár nem, éppen csak könnyebben eladja magát a felületes szemlélőnek. Nem látsz a lapok, sorok, mondatok, szavak közé, nem érzed a papír illatát, a por enyhén száraz kellemességét,  átérezni, átélni sem tudod a tartalmát. Nincs szebb annál, mikor felfedezel egy új világot, az adott pillanatot élvezed a maga valójában, szépségében, a "könnyek" borát kortyolgatod a lelkedben.

"Takó Tibor"

Angyali barátnak

Álmaid léptei táncként repülvén,

Emel magasra, könnyű felhőként,

Szél kócolja aranymező tincseid,

Nap csókolja vágyakozó ajkaid,

Utad vigyen gondozó karokba,

Csendben pihenve, öleljen rajongva,

Szeretet könyve lapozzon szívedben,

Öröm könnye ragyogjon reggelente,

Kacagás öntözze lelked zugait,

Kedves szavak fessék be éveid,

Erény gyöngyözze tűzfolyó partod,

Mosolyok fénye szivárványt alkot,

Születésnapodra virágként nyíljon,

Tengernyi színben, boldog pillanatot.

(Egy angyali barátnak, születésnapjára...)

"Takó Tibor"

Ki vagy Te?

Ki vagy Te, 

Ki lelkemben táncolja lüktető ritmusát?

Régi dallam cseppen élesen, 

Karcolja a virradó hajnalt,

Fáradt szemem lustán éled, 

Rajzol káprázó árnyakat,

Sápadt arcom megtelik vérrel,

Úszok még álmom verejtékében,

Ráncolja homlokát szellőtől a felhő,

Vakítón tűz be a nap, áthatolva függönyön,

Testem földre dobja, hamis tükröm.

Ki vagy Te,

Ki szívembe hasítja szótlan zsivaját?

Poros szekrényen, ósdi lemezjátszó kattog,

Megfakult borító villantja rám vigyorát,

Áthat bánatod láza, körbevesz hiúságom,

Hajszol ártatlan kívánságod,

Rohanok kopott, feslett cipőben,

Botlok árokba, gördülő lépcsőbe,

Gáncsolnak bábok, széttört vágyak,

Józanít hitem biztató szavában,

Ébredtem fagytól kopogó sarában.

Ki vagy Te,

Ki szégyenembe taszítja éneklő szólamát?

Szoros falak között kitárja ablakát,

Vadul rázza ösztönöm rácsait,

Vágtat nevetve pusztán, sebeket tépve,

Dúdolja ábrándtól ittas bájait,

Száradt torokból festett képpel,

Fodrot tajtékoznak szédült sikolyai,

Lángolnak rongyok, félresöpört évek,

Ásít betegen dacoló büszkeségem,

Zeng, bennem rejlő csend, mert szerettem.

"Takó Tibor"

Bűnök, ébredések...

Ne kérdezd merre jártam,

Míg könnyeim nem láttad,

Nevezd bűnömnek árnyam, 

Véreznek erényeim silányan,

Ne kérdezd hallgatásom, 

Míg vétkeim nem találtad,

Keresd latyakos sárban, 

Félelmek falait pocsolyában,

Ne kérdezd vágyaim, 

Míg álmaim nem vigyáztad,

Emeld fel csatakos szárnyaim, 

Élessz szavaim mosolyában. 

Játsszunk szerepet álarcban, 

Keserű illúziót űzve?

Járjuk keresett utunkat, 

Sűrű kihívások tűzében,

Rázzunk csendes fákat, 

Gyönyörű lombok halmában,

Táncoljunk füstös kocsmákban, 

Szenvedélyünk izzó formájában,

Szálljunk ezüstös varázsban, 

Vakító homok alkonyatában,

Öleljünk fáradt parázsban, 

Pislogó fények homályában.

"Takó Tibor"

Szeretők

Lopott szavak, mázzal bevonva,

Lopott idők, zsebre dugva,

Lopott csókok, sóhajjal összefonva,

Lopott érzések, titkos láncolata,

Lopott ölelések, piszkos varázslata,

Lopott éjszakák, mocskos bűbája,

Lopott reggelek, kócos hajnala,

Lopott napok, magasodó fala,

Lopott élet, viaskodó oldala,

Lopott szerelem, hazug álmokban.

"Takó Tibor"